SzívTudat Központ - I. Befogadás-Áramlás-Teremtésmódunk: Hogyan befolyásolja az anya általi táplálás módunk azt, hogyan vagyunk képesek befogadni az Életben, az életet,a fizikai, lelki, szellemi táplálékot.
 

Téged hogyan táplált anyukád pici korodban?
Hallgasd meg a hanganyagot, és nézz rá esetleg a sajátodra ez alapján.
Jár e nekünk a teremtettségünk jogán a táplálás?
Ha igen, miért nem kapjuk meg mégsem?

Miért kell bármit is tennünk azért, hogy táplálva legyünk?

Lehetne, hogy én csak vagyok, és már ezért jár nekem ezen a bolygón a táplálás, ahogy anyu sem vonta meg tőlem a táplálást és támasztott feltételeket?

 

Miért félünk a változástól?

Miért nem merjük elengedni a régi módokat, kapcsolatokat, tereket, helyzeteket?

Mit jelent az, milyen érzés az, hogy Önmagamból táplálom magam?

Miből tartom meg magam, ha elhagyom a régi világomat?

Hogyan áramolhatnak felém a dolgok?

Mitől függhet, a hogyan, az akadályok bennünk, amire nem is gondolnánk...

Miért csak mindig ugyan azokat az befogás és visszafelé áramlás módokat tapasztaltuk, bármit is próbáltunk eddig változtatni?

Vajon mik lehetnek a valós szükségleteink?

Hogyan tanuljuk bele magunkat, hogyan ismerjük fel? Mik akadályoznak ebben?

és még sok kérdés... és egy válasz és segítség egy újabb nézőpontból ránézés magunkra, hogy jobban értsük magunkat, a működésünket, a teremtéseinket...

ebből sorozat lesz, mivel komoly, nagyon sok oldalról összefüggő téma, ami kihatással van ránk a jelenben...

Még csak elindítottam ezt a szálat ebből az irányból, és bontjuk tovább szépen innen is a mátrixunkat... :)

 kep00007.jpg

A fiamnak könnyebb dolga lesz a táplálási blokkok feltárásban,

mert anyaságom agylövése volt minden pillanatát dokumentálni

Amikor a fiam kicsinek hangot adott a szükségleteinek...
hát nem nyomtam el.. inkább lefotóztam.. 

 

Szükségleteink egyre tisztább felismerése a másik irányból, amikor visszafelé haladunk Ön-Magunkba..

ehhez korábbiak írásaim:

Szükségletek lefojtása, ki nem mondott szükségleteink felismerése

 

Az Önmagunkba való visszafelé haladásban a korábbi lefojtások fel fognak jönni, és utána és alatta tudjuk majd érzékelni egyre tisztábban a valódi szükségleteinket, és annak felvállalt kimondását is.

 

Szinte magát a SZÜKSÉGLETEK kifejezését is elfelejtettük, hisz sosem kapott teret, mindig meg mondták mit érezhetünk, és mit szabad érezni és mit nem és azt hogyan tegyük...

Honnan is tudnánk, hogy nekünk valósan mire is van szükségünk, mi esne jól, azt meg pláne nem, hogyan fejezzük ki.

Imádom azokat a gyerkőcöket,  akik még szabadon kimondják, természetes módon, amíg beléjük nem fojtják szintén...,

mert addig Ők még tudnak erre emlékeztetni minket és rajtuk keresztül visszatanulhatjuk magunkat mi is.

 

részlet egy 4 gyermekes anyának ebben a témában írtakból:

Ha nem gond mondom a tiedet, ahogy téged érzékeltelek:

Te az annyira visszahúzódó, magadat lenyomó, háttérbe szorító megadóig mentél el,

- ami természetes ennyi gyerek mellett, teljes feláldozása és háttérbe szorítása a saját szükségleteidnek- ,

hogy amikor ebből jössz visszafelé, akkor bizony az összes lefojtásnak fel kéne majd jönni..

lesz egy ilyen időszak..

Ebből kaptál egy kis kóstolót, amikor húztad és toltad a hangot nálam...

Ami alig jött ki, hisz sosem adtál hangot a saját belső szükségleteidnek... ez ezt is jelentette...

De tök jó, mert már látod, és elindult..

 

Csak szólok, hogy amikor már annyi réteg lekerül, akkor lehet, hogy már nem tudod visszatartani a lefojtásokat, és feljönnek..

szólj előre mindenkinek ha érzed, hogy ebben vagy, és engedd, engedd fel...

Amit egyszer lenyomtunk, annak a visszafelé haladásban ki kell jönnie..

jobb ha tudatos vagy rá...

 

Ezt most szintén mindenkinek írom, ez is egy ÁLTALÁNOS ENERGETIKAI része az Önmagunk felé haladás folyamatának

 

ezt még régebben írtam egy kis bátorítónak:

 

Amikor már nem akarsz megfelelni

 

2012.12.07

Van egy pont amikor már semminek és senkinek nem akarsz és tudsz majd megfelelni a világodban, senkinek... senkinek...


még magadnak sem...


és nem is akarsz és ez annyira jó! 

Mikor elengeded azt, hogy szeressenek, vagy hogy közkedvelt légy, 
vagy hogy csak úgy és olyanokat írj, beszélj, ami semleges, ami mindenkinek megfelelhet.


Tudom, mert próbáltam, mondhatni gyakoroltam, és annyira jó, hogy már még azt sem szeretnék, hogy erre odafigyeljek.


Hurrá!


Csak teljesen természetesen. Tudjátok hányan azért nem mernek írni, megszólalni, mert vannak akiknek mindenféle elvárásaik vannak, hogy az csak hogyan jó, és tiszta és precíz, és finomkodó vagy akármi.


Hogy miről és hogyan lehet írni, hogy az beférjen az eddigi elvárt köztudat szerinti gondolkodásba?



Van a spirituális világnak és az embereknek egy elképzelése arról, hogy hogyan lehetsz megfelelően spirituális... ez butaság. 

Amit felállítanak, az egy elképzelés, ami nem valós, hanem szintén egy hitrendszer, egy spirituális hitrendszer, vagy több, amiknek a valóságban sosem fogsz tudni megfelelni, és nem is kell. 

Itt vagyunk és természetesek vagyunk egyre többen, őszinték, minden maszk, jópofi és álarc nélkül.

 

Pőrén, pucéran, átláthatóan. És ez sokaknak lehet, hogy ijesztő, mivel ők maguk még nem akarnak átlátszóvá válni, mivel titkolni valójuk van maguk előtt, és így mások előtt is valamilyennek szeretnének inkább csak látszani.

Van egy rossz hírem számukra. Ahova tartunk, ott minden átlátszó, mindenen és mindenkin átlátunk, nincsenek titkok, így valójában azt kell, hogy mondjam, hogy a személyes tér is csak látszatszemélyes tér, hisz érződik minden akkor is ha éppen nem látszik.

Tehát hiába zárkózunk be ajtók mögé, attól még mindenki tudni fogja mi történik az ajtó mögött. És már egyre többen leszünk, akik előtt nincsenek zárt ajtók, messziről látszik, hogy mi és ki valós és ki nem.
 

Ez van.

Lassan csomagolhatjátok az eddigi spiri képzelgéseket arról, hogy milyen is az a szeretet, mert akik eddig beszéltek róla, nagyjából fogalmuk sincs róla, csak inkább arról, amit képzeltek róla, milyen elvárásaik lennének róla, és ha annak nem felelsz meg, akkor Te nem vagy megfelelő.

Hahó, lassan omolhatnak ezek a "széplélek-selyempapír-habcsók" festett minták, mert a valóság egyáltalán nem az.

Hm, mára ez szeretett volna hangot találni rajtam keresztül, én meg nem álltam ellen, had áramoljanak azok az energiák, nem fojtunk vissza semmit, nem rekesztünk már meg semmit...

 
mert az csak beragaszt, betapaszt, visszatart, és visszaüt.
 

Nem a visszafogás ideje van, hanem a centrifugálás ideje van, had pördüljön kifelé belőletek minden amit már nem cipelhettek tovább magatokban, amitől még elnehezültök.

 

Ne aggódjatok, hogy túl sok szemét lesz körülöttetek, olyan energiákban vagyunk, hogy egyből áttranszformálódik...
 

csak engedjétek fel, higgyétek el, aki valóban keresztül ment már rajta, nem fog csúnyán nézni rátok, és nem lesznek elvárásai, hanem együtt érző és megértő lesz...

 

a többiek meg nem számítanak, mert előbb-utóbb velük is történni fog, és őket is nagyon meg fogjuk érteni mikor benne lesznek, és szeretni fogjuk nagyon.


 



szeretettel

Shana